Az amerikai kongresszusi választások eredménye ellenére sem törlik a DJI-t az FCC tiltólistájáról a közeljövőben. A jogszabályi háttér és a szövetségi felülvizsgálatok hiánya miatt a kínai gyártó korlátozása akár 2029-ig is érvényben maradhat az Egyesült Államokban.
Bár az Egyesült Államokban lezajlott félidei választások nyomán megváltoztak a erőviszonyok a Kongresszusban, ez nem hoz gyors fordulatot a DJI amerikai helyzetében. A kínai dróngyártó a Szövetségi Távközlési Hatóság (FCC) úgynevezett Covered List elnevezésű tiltólistáján szerepel, ahová a 2025-ös védelmi költségvetési törvény (NDAA) 1709-es cikkelye alapján került. A korlátozás feloldása nem közvetlenül a törvényhozás szavazati többségétől, hanem a védelmi és a belbiztonsági minisztérium biztonsági átvilágításától függ.
A jogszabály értelmében a tiltás alóli mentesüléshez a szövetségi szerveknek biztonsági auditot kellett volna lefolytatniuk a DJI és az Autel eszközein. Mivel ezt az átvilágítást egyetlen hatóság sem végezte el a megadott határidőig, a gyártó automatikusan felkerült a tiltólistára. A döntés megváltoztatásához vagy az elnöki vétót felülíró kétharmados kongresszusi többségre, vagy a szövetségi védelmi szervek kedvező szakvéleményére lenne szükség, amire a jelenlegi politikai struktúrában 2029 előtt minimális az esély.
A DJI és az Autel felülvizsgálati kérelmeivel szemben politikai oldalról is erős a nyomás. Rick Scott floridai szenátor hivatalos levélben kérte az FCC elnökét, Brendan Carrt, hogy tartsa hatályban a két kínai vállalattal szembeni szankciókat. A politikus érvelése szerint a kínai drónok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a kritikus infrastruktúrákra és a szövetségi adatvédelemre nézve.
Ezzel párhuzamosan az FCC további szigorításokat mérlegel a külföldi gyártású ipari drónokra vonatkozóan. A hatóság napirendjén szerepel az hőkamerás, mezőgazdasági permetező, LiDAR-ral szerelt, rajban repülő és automata dokkolóállomással rendelkező drónok értékesítésének betiltása is. A javaslat a 24,9 kg (55 font) feletti kategóriát érintené, és a hatálybalépést követően 180 napos átmeneti időszakot biztosítana a piacnak. A már megvásárolt és használatban lévő eszközöket az esetleges új szabályozás nem érintené visszamenőleges hatállyal.
Az amerikai piaci tiltások közvetlenül nem érintik az európai és a magyarországi drónpilótákat. Európában az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) keretrendszere és a nemzeti szabályozások vannak érvényben, amelyek a drónok biztonsági és üzemeltetési feltételeit a C0–C4 osztályazonosító címkékhez és a CE-megfelelőséghez kötik, nem pedig a gyártó származási országához. A DJI termékei Magyarországon továbbra is teljesen legálisan vásárolhatók meg, regisztrálhatók és repülhetők a vonatkozó EU-s jogszabályok betartásával. Ugyanakkor az amerikai piac kiesése hosszú távon befolyásolhatja a gyártó globális fejlesztési és árazási stratégiáját.
Források: